Sziasztok!
Interjúk sorozatomban olyan valós/fiktív személyekkel/állatokkal/teremtményekkel készítek riportot, kinek személyeségét (mindezidáig) homály fedi.
Ezúttal egy olyan történelmi személlyel készítettem interjút, kiről nem pusztán egy országot, hanem egy földrészt kellett volna elnevezni. Amerigo Vespucci aratta le a babérokat helyette.
- Hát, a szakálla még mindig a régi, kedves Kolumbusz úr.
- Óóó, 1492 óta bizony hosszúú idő telt el.
- Hogy viseli, hogy pusztán egy országot neveztek el Önről? Elvégre Ön fedezte fel a földrészt, Vespucci csak rájött, hogy más földrészen vannak...
- Hát, hogy dögölne meg!
- Már halott...
- Akkoris dögöljön meg! Milyen dolog ez? Mások érdemeit öncélúan felhasználni...
- Egyébként nem lehetséges, hogy csak Vespucci halála UTÁN lett Amerika?
- Akkor meg azok dögöljenek meg, akik róla nevezték el a kontinenst, és nem rólam!
- Higyje el, már ők is halottak...
- Jólvan jólvan! Mit vár, legyek boldog emiatt?
- De hisz már jóval több mint 500 év eltelt azóta...
- Ne jöjjön maga itt nekem ilyen süket dumával, hogy hosszú idő... mit tud maga a hosszú időről? Él szaros 60-70 éves, míg én itt döglök már több mint 550 éve...
- De hisz maga is halott.
- Hogy ön milyen tetü!
- Na, evezzünk más vizekre..
- Jajjj, inkább ne! Halálom óta tengeribeteg vagyok...
- Hát, nem inkább helyi busman-fóbiája van?
- Jó, attólmég hogy Pápua Új-Guineán helyi törzsek felfaltak.. még szerethetem azt a környéket.
- De ugye nem szereti?
- Dehogy szeretem, busman-fóbiám is van...
- Na mondom én.
- De mit gúnyolódik, Ön nem retteg semmitől sem halálosan????
- Nem gúnyolódtam. Egyébként meg de...
- Na látja.
- Mit tervez még életében?
- Hát, még nem tudom. Ez a jövő titka. Találkozom Vasco da Gama barátommal, megiszunk egy "sex on the Beach" koktélt... jó csajokat nézegetünk...
- Hmmm, jó élete van... ahhoz képest hogy halott..
- Najó, inkább megyek...
- Köszönöm a beszélgetést, Kolumbusz mester.
